Már lassan három napja elindultunk és már elég messze kerültünk az általam ismert galaxisoktól is, mert ahogyan kiderült jóval gyorsabban haladunk, mint amit én megszoktam. Nem is bántam, mert örültem, hogy kiengedhetem a sok-sok év alatt felgyülemlett feszültséget. Tudván, hogy megbocsátottak nekem, minden olyan bűnöm miatt. Ez kicsit megkönnyítette a lelkem legmélyén lévő fájdalmad űrt. A legboldogabb dolog, ami viszont teljesen boldoggá tett, hogy a szüleim élnek a húgommal együtt és a gyermekem is él. Ez a leges legszebb ajándék, amit a sok év alatt kaphattam.

Ötödik nap érkeztünk meg egy olyan galaxisba, ami teljesen hasonlított a Földre, de mégis más.

Ahogyan megtudtam Torontól ( mert így hívják a férfit, aki elmondta a dolgokat és akit követek már jó ideje), hogy nem is mentünk eredetileg sehová, csak vissza a múltba tértünk vissza, hogy megtudja mi is történt valójában. Visszamentünk egészen addig a pillanatig, míg azaz emberrel az irodában találkoztam és megváltoztatta az életemet.

Ez az időpont, ami megváltoztatta az életedet? – kérdezte Toron
Igen. – Válaszoltam neki, de nem tudtam mire vélni a dolgot.
Meg tudom változtatni az időt, ha most azt mondod, hogy legyen máskép, akkor megteszem, mert hatalmamban áll. – Mondta, de nem tudtam elhinni. Választás elé állított vagy most vagy soha, de elgondolkodtam a dolgokon, ha most nemet mondok, akkor megváltozik a jövő és akkor minden más lesz. – Nem. – mondtam és láttam meglepettségét, majd folytattam – Nem szeretném, mert jó így. Inkább arra lennék kíváncsi mi okból gyűlölnek engem. – Mondtam, majd egy olyan dolog történt, ami érdekes volt. Születésem pillanata, ami meglepet.
Ez az a pillanat, amikor minden megmagyaráz neked mindent. – közölte és láttam, amikor megszületek, majd egy kisebb csoport jön be az édesanyámhoz.
“ - Válassz! A gyermek élete a tied cserébe! – mondta az egyik nő, aki ismerős volt.

Soha nem adom a gyermekemet senkinek, inkább haljak meg. - Ekkor egy arany fény jelent meg a szülőszobában és elnyelte az embereket az újszülött gyermekkel együtt. Egy újabb kép, mely engem egy férfi egy családnak ad, majd annyit közöl velük, - Vigyázzanak e gyermekre, mert egyszer ő rajta múlik a világ sorsa és még mi tudja mi. – Felismertem apám hangját. Újabb kép jelent meg előttem, majd édesanyám.
Megszegted a törvényünket, hogy nem fogsz összeállni egyetlen egy Földivel sem. Tudod mi vár rád.
Tudom. – közölte édesanyám, majd hozzá tette. – van egy kikötésem. A büntetésemet Töltsem a párom kertjében, mert oly közel lehetünk együtt mégis oly távol. Évente egy alkalommal láthat, a gyermekünk születésének a napján. Legyen elvarázsolva az a hely, hogy csak a gyermekem és a nekiszánt férfi tudjon bejutni arra a helyre. Akkor törik meg a varázs, amikor megfogan a gyermek.
Jó. De, tud kegyetlen lesz az élet vele, mert emberi teste nem lesz sem szép sem tökéletes, de a Lélekharcos alakja sem. Ha megtudja, hogy Hold gyermek, akkor sem fogja tudni használni a Holdlény alakját, mely mindent emberi alakon felül a legszebb és a leghatalmasabb. Világ hoztad azt a gyermeket, aki a mi világunknak a halálát okozza és a Földre is a pusztulást. Szánkivetett lesz, mint a Földön, mind a Holdon e keveredés miatt. Ha trónra is lép, mert tudod, hogy Te vagy a jogos uralkodó, sem lesz boldog az élete, mert a gyermekei halálra lesznek ítélve és arra, hogy feladja a gyermeked a trónt és elmenjen olyan területekre, melyek a halálát okozzák, hogy soha ne találkozzon a végzet küldöttjével, Torónnal. Mégis sikerül, mert az ereje kiteljesedik, akkor is átok lesz élete, mert a Hold nemzetsége soha nem fogja közéjük fogadni egy fagyút, de a Földi Lélekharcosok sem, mert az ereje mindenen felülmúló lesz, s ezzel együtt rájuk is halálos. Gyermeked párja, akit szán a sors a sötétség hercege lesz, aki ép olyan kirekesztett, mert oly ezer éve hasonló megtörtént, akkor a sötétség oldalon Kira szeretett bele Solba és hozta elő ezt a hihetetlen történéseket. Ez okból kelletett egy gyermek a fényoldalon, hogy a sötétség és a fény egyesül, majd örök békét tudjon hozni a világra. Egyik sem fog tudni a másik nélkül élni. Ha meglátják egymást, onnantól kezdve az életük meg van pecsételve. Félelem amit az ember, a harcosok és a hold lakói éreznek e gyermek iránt teljesen jogos, mivel a Fény harcosaként, oly sok dolgot kell tennie és mentenie, de a saját világára hozza rá a halált. Ő a kiválasztott, hogy a végzet küldöttje elvigye. Ezzel egy olyan lavinát indít el, mely az ereje többszörösére fog nőni, de ha nem tanulja meg irányítani, akkor mindenre és mindenkire halált okoz.
Köszönöm, hogy elmondtad. – közölte anyám, de ami rá várt még semmi sem volt.
Kötelezlek arra, hogy ha elmondod neki, akkor önkezűleg kell végezned magaddal. Soha nem tudhatja meg, mi lakozik benne. Virág formában kell élned, míg az unokád meg nem fogan.
Értem és vállalom. – közölte anyám, majd virággá alakult, de a lelke mindig látható lesz.”
Érdekes, hogy mik ki nem derülnek. Szívem szerint megkérdezném tőlük, hogy mi az a Hold alak és mikre vagyok képes. Már nagyon várom és a dolgokra.
Hát lehetséges. – közölte Toron
Akkor mire várunk? Nyomás… - közöltem vele és bólintott.
Elindultunk a Holdra, ahol nem is sejtettem minden kérdésemre majdnem megkapom a választ…

Odaérve érdekes dolgot kezdtem tapasztalni alakot, kezdem váltani. Angyal szárnyaim lettek, mely hófehéren ragyogtak, majd az alakom oly kecses lett, mint a legszebb nőnek, akit láttam eddig. A hab a tortán az volt, hogy fegyverek jelentek meg egy pálca, mely szebbet soha nem láttam, majd egy kard, mely pehelykönnyű volt.

Itt az ideje, hogy megtudj mindent Hercegnő. – közölte velem Toron, majd hírtelen azt éreztem, mint ha John is mellém ért volna. Nem tévedtem. Tényleg ott állt mellettem, neki a szárnya szintén fehér a fegyvere kard és két tőr volt.
Induljunk. – közöltem, majd az összezavarodott Johnhoz léptem. – Mindent megtudsz, a maga idejében. – bólintott, majd elindultunk.
Beérve érdekes dolgot tapasztaltam, hogy szállnom kell, hogy elérjem a célomat. Teljesen más volt, mint amit láttam a jövőben. Teljesen más uralkodott és más az épület is.

Kik vagytok? - kérdezte az egyik őr, a négy közül.
A királynővel kívánok beszélni. – mondtam nekik, mire ők fegyvert rántottak – Békés céllal jöttünk. – mondtam, de nekik ez nem volt elég.
A királynő senkit nem fogad, pláne nem Földieket. – közölte a másik őr
Nem vagyunk Földiek. – Közöltem velük.
Azok vagytok, mert az alakotok nem hasonlít a Hold lakóiéhoz. – szólt az első őr.
Én nekem be kell mennem a királynéhoz, vagy engedtek vagy, sem. – Mondtam, majd megkezdtem felvenni a harci állást, de egy hang megállított.
Gyertek utánam. – közölte a női hang, majd arra fordulva láttam, a nőt és elindultam felé.
Köszönjük. – mondtam, majd mellé értem.
Ki vagy? Miért segítesz nekünk? – kérdezte Toron, aki hamarabb ért mellé.
Tudom kik, vagytok, és tudom, miért jöttetek. A királyné itt nem segíthet. Fay hát felnőttél… Gyönyörű nő lett belőled, és ahogy elnézem, tudod, a múltadat és a jövőből jöttél. – én csak néztem a fejemből ki, hogy mit is mondjak.
Honnan tudod? – kérdeztem tőle.
Nagyon egyszerű. A jöveteletek meg van jövendölve. A választ a kérdésetekre csak én tudom. Én vagyok az, aki tud mindent. A Hold eredetileg egy utópia, ami az azon embereknek jár, akik az életüket áldozták valaki iránt. A szerelem, mint érzés tudja eljutatni az embereket ide, s itt úgy kell élniük, mint egy angyal. Két főbb szabály van. Csak akkor térhetünk vissza a Földre, ha feladatunk van. Szerelembe esni nem lehet Földiekkel. Védenünk kell őket. Ez a fő és nem a szerelem. Ti ketten itt születetek a Holdon, mint angyal gyermekek körülbelül a Föld születése után nem sokkal. Hamar egymásba szeretetettek, de téged Fay másnak akartak adni, ellenkezésedül, mint téged, mint a szerelmedet olyan létbe kényszertettek, ami nem jó. Örök kárhozat. Ezt a büntetést valaki felül írta és újjászületést adott nektek, mint sötétség harcosa és fény harcosa. Akit Johnnak el kellett volna vennie nem volt más, mint az a jegyese, akit anno régen kellett volna, de akkor is ellenszegült a szülők akaratának és téged vett el. A gyermeketek megfogant és meg is született, akit a Földre száműztek épp, hogy pár napos volt. Senki nem tudja hova lett, mert azóta senki nem látta.
Én tudom. – mondta nyugodtan Toron. Kérdőn nézett a Hold lakója a férfire. – Én rejtettem el még régen. Fay már megkapta a gyermekét. Ezzel, hogy elmondtad a történetet így számomra minden világos. A gyermek olyan helyen van, amit Lélekharcosok, Emberek, Hold harcosok nem tudnak bevenni. Oda ők soha nem érhetnek el.
Értem.- s egy nagy sóhaj követte. – Ennek örülök Annyi sok év után, megnyugodhat a lelkem, hogy a gyermek él.
Van még valami. – mondtam neki.
A mostani Fay, aki nem rég született miért gyűlölik ennyire? – kérdeztem, mert érdekkelt.
Még mindig nem jöttél rá gyermekem? – kérdezte a nő, én csak a fejemet ráztam, hogy nem. – Azért gyűlölnek téged és a kedvesedet, mert a törvényeket megszegtétek. Valaki megváltoztatta a büntetéseteket, mert még mindig örök kárhozat lenne nektek. Nem elég, hogy újjászületetek, de olyan képességekkel, amivel elpusztíthatjátok a galaxist. A fény harcosa nem csak a szeretet és a tiszta fényt tudja, de mint Hold lelket használva átváltozik és oly csodás dolgokat tud cselekedni, amit soha senki. A Föld és a Hold összes harci erejét és tudást tudod. Ami nem csekély. Ebben a galaxisban egy ember tud legyőzni az pedig a Sötétség harcosa. Aki életed szerelme is egyben. Ő is át tud változni Holdalakban ugyan azt tudja, mint te, annyi különbséggel, hogy ő nem a Fehér fényt használja, hanem a sötétet. Ezt én úgy fogalmaznám, hogy alkut kötött a lelketek az ördöggel, hogy ha kiszabadultok, akkor egyikőtök őt szolgálja, de ő is tudta, hogy szerelmetek halhatatlan. Így meg sem próbálkozott, olyan kicsinyes tervel, hogy meg keljen ölnötök egymást. Ami még ott a kérdés, hogy az első szülött gyermek mire képes, mert ő nem Ember, de még Lélekharcos sem, így innentől fogva már érdekes. Ha jól gondolom, akkor ő az a gyermek, aki a mostani sötétség harcosának a gonoszhoz való láncát le tudja venni és nem lesz semmi következménye.
Honnan tudsz ilyen sokat? – kérdeztem, mert érdekkelt.
Hát nem jöttél még rá? – én nemet intettem a fejemmel. – Én vagyok az egyedüli olyan Angyal, aki ezt a múltbéli dolgot tudja. Mivel mindenki újjászületett, vagy elért egy másik állapotot és elment.
Akkor te voltál az a személy, aki minket elkárhoztatott.
Mondhatjuk úgy is. Ez okból még nem engedet el az erő, hogy megbűnhődjem vétkeimet. Féltékeny voltam rájuk és a mai napig is az vagyok.
Ezért szítod az emberek és a többi harcosok között a tűzet, hogy ne legyenek boldogok. Ez okból átkoztad meg őket.
Pontosan. Engem is elért egy átok, mely rám visszaszállt. Soha nem lehettem szerelmes és nincs is utódom. Ez a büntetésem, amiért ekkor cselekedtem, hiába bántam meg, de soha nem lehetett elérnem, hogy megbékéljek.
Soha nem is fogod, mert te is megéred azt, hogy a Föld és a Hold elpusztul.
Értem. Hát a büntetés megfelelő. Hihetek neked, hisz a jövőből jöttetek és remélem kielégítettem minden kérdésetekre a választ.
Nekem nem. – mondta Toron – miért kellett az élet rendjébe belepiszkálni?
Nem tudom, akkor ez volt a legmegfelelőbb dolog, amit tudtam tenni.
Hát elég elszomorító. Akkor menjünk, mert sok a dolgunk. – mondta Toron és kifele invitált.
Várjatok. – mondta a nő, de Toron nem állt meg, mire visszafordultam már a jövőbeni állapotomba voltam, mikor is a Föld pusztul. Utolsó esélyként visszamentem a Földre.




Föld lelke könyörgök gyere elő.
Mond gyermekem mit szeretnél, kérdezte egy idős hang.
Igaz, hogy a gyermek, melyet nekem adtál az első szülött gyermekem? Még a régi Hold birodalomból?
Igen igaz. Toron úgy rendelkezett, amikor megtudta, hogy jóval előbb megszületetek és birodalmak oly csúnya mód ki játszottak bennetek, ennyi csodát megtett, hogy a jövőt úgy alkotta meg, hogy újjászülessetek, de ne tudjatok egymásról, míg nem érkezik el az idő, de a harcosok ebbe is áthúzták a tervét, mert eredetileg majd 40 éves korodban kellett volna megkapnod az erődet, nem pedig oly fiatalon. Még én is féltem, nehogy összeroppanj ekkora teher alatt. Megfeleltél mindenek és megkezdted a felkészülést az új élet felé, de ez sem ment zökkenőmentesen, mert mindenki támadt téged és a családodat. Féltem, hogy ne essen semmi bajotok. Majd elmentél és belekezdtem pusztulni abba a tudatba, hogy e barbár emberek és angyalok milyen kicsinyesek. Majd mikor visszatértél tudtam, ez az egyedüli esélyem, hogy átadjam a gyermekedet. Megmondani nem tehetem, mert neked kell rájönni a képességeire. Ő egy igazi angyal, az utolsó a fajtájából, mint ahogy te is és a kedvesed és a szüleid is. Megtalálod őket, ne félj ez miatt, de menj, mert itt az idő, hogy elmenjek nyugodni örökre, talán egyszer találkozunk. Vigyázz a kicsire, mert mindent tud a Föld és a Hold életéről sőt még többet is, mert minden tudásomat átadtam neki. Nagyon szépen tanult és szorgos. A szüleiről is tud mindent. Tudja, hogy egyszer eljön az édesanya. Ez okból sem ilyet meg tőled. Menj, mert nem tudom tovább fent tartani. Viszlát és üdvözlöm a kicsit.
Indultam, hogy ne legyen bajom. Angyali alakomban hamar elértem Toront és Johnt a galaxis határán, amikor is a Föld belement a Napból keletkezett Feketelyukba. Ezzel elpusztult minden, amiért éltem. Ott van a családom és a szüleim, akiket meg kell keresnem. Torontól elválva elindultam a szüleim nyomába, de először a gyermekemet akartam megnézni, hogy nem e esett baja.