2. rész
2. rész
Leonnak volt egy furcsa érzése, hogy ma valami rossz dolog fog történni.
Ahogy száguldottak a taxival a házához, egyre jobban csak arra tudott gondolni, hogy mi lehet ez a furcsa és rossz érzés. Annyira belemélyedt a gondolkodásba, észre se vette, hogy megérkeztek a házához.. Kiszedte a bőröndjét a taxiból és elindult a porta felé, megkérdezte, a portást, hogy jött e neki valamilyen csomag vagy levél, a portás habozott, hogy elmondja-e az úrfinak, hogy egy lány járt itt. Annyira habozott, hogy ezt Leon is észrevette és érezte, hogy valamit titkol a portás előle.
- Heinz! Ilyen nehéz kiböknie, hogy jött e valami csomagom vagy levelem? - Leon
- Mivel az úrfi arra kért, hogy mindenről tájékoztassam, amíg távol van, igen járt itt valaki- Heinz
- Elárulja nekem, vagy itt álljak estig! -Leon
- Óhh! Elnézést, máshol járt az eszem! -Heinz
- Vettem észre! - mondta Leon enyhén rideg hangon
- Igen járt itt egy hölgy, és küldött önnek ajándékot is, amit felvitetett velem az úrfi szobájába- Heinz.
- Miért nem szólt neki, hogy majd jöjjön vissza később, hisz tudta, hogy nem vagyok itthon!-Leon.
- Elnézést uram, de a kisasszony meglepetést akart önnek szerezni, az ajándékkal.- Heinz
- Milyen kisasszony? Hogy nézett ki? Mondja már!!! a33; Leon
- Hát egy elég fiatal hölgy volt, hosszú lilás haja volt- Heinz
- Elég, ennyi eléga33;!- Leon Köszönöm! Szóval Sora itt járt, vajon milyen meglepetést hagyatott itt nekem ezzel a bolond portással. -Gondolta magában.
Felsétált az emeletre, a bőröndje nem volt nehéz, alig volt benne valami ruha, így könnyedén feltudta vinni. Előbányászta a kulcsait a lakásához, amikor benyitott nagy sötétség fogadta, de csak azért, mert bevolt húzva a függöny. Oda sétált a teraszának az ajtajához és széthúzta a mélykék színű függönyét. Egyből világosság költözött a nappaliba, a nap sugarai megvilágították a fehér rózsákat amiket Sora küldetett fel a portással. Leon még nem vette észre őket, mert háttal állt annak az asztalnak amin volt a fehér rózsa és a különleges boríték, ami Sora titkát rejtette és az ő parfümjének illata áradt belőle.. Leon megunta az óceán látványát, ahogy befordult a nappaliba, egyből kiszúrta az asztalon kék vázában lévő fehér csokrot. Odament a rózsához és beleszagolt, érezte rajta Sorának a parfümjét. Nagyon elbódította az illat, de ahogy lenézett az asztalra talált ott egy borítékot. Óvatosan kibontotta, és a szemével követte az egymás után következő sorokat:
Kedves Leon!
Tudom, most azt kérdezed magadtól , hogy ki is írhatott neked, nos szerintem az írásomból kitaláltad, hogy ki vagyok! Hát nem lesz egyszerű belekezdenem ebbe a levélbe. Nagyon sokat gondolkodtam, az érzéseimen, és végül rájuk hallgattam, mert amióta végrehajtottuk az Angyalok táncát, másképp nézek rád ,és neked köszönhetek sokmindent, felnézek rád, és amikor a közelemben vagy mindig hevesen dobog a szívem és alig tudom megállni, hogy ne legyek a közeledben. Szerintem te is észrevetted, hogy mostanában elég furcsán viselkedünk egymással. Ma voltam a városban, tudom, hogy a kedvenc színed a fehér, ezért ajándékul, vettem neked egy szép csokrot, remélem tetszik. Gondolom most rengeteg kérdés motoszkál a fejedben a levéllel kapcsolatban, ne aggódj nekem is. Ha elolvastad a levelet, ne a szálláson keress meg, a parton megtalálsz.
a33;
Sora épp a szobájában volt és készülődött a találkozóra Leonnal, nagyon izgatott volt, mert nem tudta, hogy a férfi mit gondolhat róla a levél után. Gyorsan felvette a fehér kis nyári ruháját, amiben elakarta kápráztatni leont. A haját is megfésült és feltűzte egy pár csattal, hogy szebb legyen, egy enyhe sminket rakott magára, de nem nagyon szokta magát festeni, de a különleges alkalmakkor illik?.Gyorsan összeszedte magát és a gondolatait és elindult a part felé.
Leon, ahogy elolvasta a levelet , egyből ment is a teraszra, hogy körülnézzen a part mentén, senkit sem látott, olyan 18:00 fele járhatott az óra. Kiült a teraszra egy szál rövid nadrágban a napozószékbe, és figyelte a partot, egyszer csak megpillantott egy lányt fehér színű nyári ruhában, elállt a lélegzete is amikor megpillantotta, tudta, hogy ha most nem megy le akkor élete legnagyobb hibáját követi el. Gyorsan átöltözött , felvett egy fekete nadrágot, egy mélykék inget és hozzá egy fekete pulcsit és már ment is a partra. E közben Sora a parton sétál és reménykedik abban , hogy végre találkozik Leonnal. Kb. 1 órája sétálhatott már, és a nap lemenőben volt, és kezdett hűvösödni. Leon e-közben lassan, de biztosan sétált Sora felé, észre se vette a lány, hogy már alig pár méter választja el őket.
- A fenébe nem gondoltam volna, hogy ennyire hűvös lesz a33; Sora
- Szia Sora! a33; Köszönt lágyan és kedvesen
- Szia Leon! a33; Köszönt neki Sora mosolyogva?
- Megkaptam a leveledet és a rózsákat, köszönöm szépen. a33; Leon
- Ugyan már igazán nincs mit, hisz természetes hogy a barátomnak veszek ajándékot a33; Sora
- Hoppá, ezt nem kellette volna- Sora
Leonnak e-közben enyhe mosoly jelent meg az arcán, Sorának eközben az arca rák vörös lett, nagy zavarában a tenger felé fordult. A szél elkezdett fújni, elég hideg lett hirtelen, de ennek ellenére Leon és Sora tovább beszélgetett. Leon látta, hogy a lány már nagyon fázik, ezért odaadta neki a pulóverjét. A lány örömmel elfogadta, ahogy magára terítette érezte rajta a férfi bódító illatát. A tengerparton sétáltak már egy ideje, amikor Leon a kezét Sora derekára rakja, a lány egy kicsit megijedt, de utána örömmel ölelte ő is át.
- Örülök, hogy az érzéseidre hallgattál, mert én is rá hallgatok, most és azt súgja, hogy veled szeretnék lenni a33;Leon
Sora felnézett azokba a szép füstszürke szemekbe, amelyek, megbolondították.
Nem tudom Leon, hogy te hogy vele, de én nagyon jól érzem magam veled, és nem szeretnélek elveszíteni- Sora
Én sem szeretnélek elveszíteni kis rózsaszálam- Leon
Ezzel Leon egy forró csókot nyomott Sora ajkaira amelyek már régóta szeretett volna megízlelni, érezte, hogy a lány remeg a karjaiban és még jobban magához ölelte, Sora eközben a kezeit a férfi nyaka köré fonta, aztán a hátát kezdte el simogatni.
Végül Sora szakította meg a csókot.
- Holnap gyakorolnunk kell majd ugye tudod?- Sora
- Igen tudom a33; Leon.
Már este 22:00 fele járhatott az idő. Sora és Leon megbeszélte, hogy holnap reggelinél találkoznak, és egy hosszú forró csókkal búcsúztak el.
Sora elindult a szállása felé, a férfi még egy ideig nézte a távolodó törékeny rózsaszálát, aztán elindult a lakása felé, de hirtelen egy hangos sikolyt hallott, abban a pillanatban megfordult és csak Sorára tudott gondolni, hogy mi történhetett vele, gyorsan elindult a szállás irányába amerre a lány ment, végül megpillantotta a lányt a földön de látta, hogy a lány eszméletlenül fekszik a földön és egy kisebb vértócsa keletkezett körülötte a33;
|